A  cellulóz alapú, befújható szigetelőanyag számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek a környezetvédelmi szempontok mellett lehetővé teszik az energiaköltségek csökkentését szolgáló hatékony szigetelést.

Az újságpapírból nyert befújható szigetelőanyag fő jellemzője az, hogy mind télen, mind pedig nyáron optimálisan szigetel, ennek köszönhetően jelentős mértékben csökkenti télen a fűtéssel, nyáron pedig a légkondicionáló használatával járó energiaköltségeket. A természetes öko hőszigetelő anyagot több mint 12 európai országban használják folyamatosan különböző építési projektekben, és napról napra növekszik azon építtetők száma, akik meg vannak győződve a szigetelőrendszer előnyeiről.

• Hőszigetelő, hőtároló képesség. A szigetelőanyag kiemelkedő hőszigetelési tulajdonságokkal bír. A szintetikus szigetelésekhez képest sokszoros hőtárolási képessége van.
• Védelmet biztosít a farontó bogarakkal és gombákkal szemben, hiszen a hozzáadott bór sók a legősibb és hatékonyabb favédőszerek. Távol tartják a rágcsálókat is az épülettől.
• Megvédi az épületeket, 15 cm-es vastagságú falazat több mint egy órás védelmet nyújt az épületnek.
• A magas hőmérsékletű (nyári) hővédelem bizonyságát támasztja alá az a kísérlet, amiben a közel 1000 fokos kemence-hőmérséklet ellenére a fal külső hőmérséklete egy óra elteltével mindössze 24 fokot emelkedett.
• Hanggátlás: Nem csak hőtechnikai paraméterei különböztetik meg a szintetikus szigetelőanyagtól, hanem hanggátlása is, amely már 10 cm-es vastagságban több mint 50 Db.
• Páratechnikai sajátossága sem elhanyagolható, amely megfelelő szerkezet esetén biztosítja az épület ideális klímáját. Akár 30 % nedvesség felvétel sem rontja hőszigetelő képességét.Statikusan semleges, így bármilyen szerkezetbe beépíthető.
• Beépítése rés- és süllyedés biztos, hőhíd-, és hulladékmentes (nincs vágási hulladék), gyors, hatékony.
• Időtálló: a szigetelő anyag várható hasznos élettartama 50 év
• Energiatakarékos az előállítása, nem terheli meg a környezetet.

Drasztikus fűtésköltség csökkentés

Az energiaárak növekedésével együtt a szigetelési technológiák is nagyon gyors ütemben fejlődtek az elmúlt húsz évben. Egy húszéves épület még nem számít különösebben réginek, mégis valószínű, hogy a szigetelése felújításra szorul, mert a mai igények sokkal magasabbak, mint az akkoriak voltak. Ez vonatkozik mind a felhasznált anyagokra és rétegrendekre, mind pedig a kivitelezés gondosságára. Húsz évvel ezelőtt még nem volt „lélegző fólia” a cserép alá, ami lehetővé teszi a teljes szarufa magasság szigetelését, új épületek tetőterébe is sokszor csak 10cm ásványi gyapot szigetelést terveztek. Egy ilyen idős tető megbontásánál teljesen szokványos, hogy a meglévő szigetelés is lecsúszott a tetősík aljába, vagy hogy a kártevők, rágcsálók megrongálták, szétrágták a szigetelő anyagot, ezzel gyakorlatilag megszüntetve a szigetelő képességét.

A viszonylag új, tehát tíz évnél fiatalabb épületeknél a szigetelés már általában vastagabb, de a pontatlan szerelés miatti hőhidakat, a nedvesség hatására összeroskadt szigetelő anyagot és a kártevők nyomait ezeknél a szerkezeteknél is gyakran fel lehet fedezni. A gyapot tábla vagy paplan fektetésénél szintén problémát jelent a táblák, paplanok találkozása, ami gyakran képez hőhidat, lecsökkentve a szigetelés hatékonyságát. A másik nehézség, hogy egyre több kábel, vezeték, beépített lámpa tagolja a zárófödémek felületét, amik így nehezen szigetelhetők a hagyományos gyapot szigetelő anyagokkal.

A cellulóz szigetelés intelligens megoldást jelent ezekre a problémákra. Az anyagban található savanyú só (bórax vagyis nátrium-borát) miatt nem mennek bele a kártevők, rágcsálók. A befújásos technológia miatt megszűnik a hőhíd a szerkezetben, nem roskad össze, nincs tábla találkozás. A cellulózrost alapú szigetelő anyag higroszkopikus anyag, vagyis fel tudja venni, és le tudja adni a levegő páratartalmát, anélkül, hogy csökkenne a szigetelőképessége, vagy egyéb károsodás érné, így a nedvesség sem árt ennek az anyagnak.

Az Egyesült Államokban, a Denver Egyetemen végeztek egy kísérletet, amelyben két azonos könnyűszerkezetes házat különböző anyagokkal szigeteltek: az egyiket ásványgyapottal, a másikat pedig cellulózszigeteléssel. Három hétig mérték a fűtéshez felhasznált energia mennyiségét, és meglepő eredményt kaptak!
A cellulózzal szigetelt ház 26,4%-kal kevesebb energiát „fogyasztott”, mint az ásványgyapottal szigetelt, az előzővel teljesen megegyező szerkezetű ház.

Európában ma már eléggé elterjedt szigetelési módszer a befújásos szigetelés a Skandináv országokban a szigetelőanyag piac mintegy 70%-át teszi ki, ugyanis a kiváló szigetelő-, és hőfokcsillapító képessége mellett, sokféle felhasználást tesz lehetővé. Új és régi épületeknél egyaránt használható, a nyaralótól a középületeken keresztül egészen az ipari csarnok méretű épületekig.

Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy egy közepesen precízen, hagyományos ásványgyapot szigeteléssel készült épülethez képest egy cellulóz alapú öko hőszigeteléssel, befújásos technológiával szigetelt épület akár 30-40%-al alacsonyabb fenntartási költséggel üzemeltethető.