Tervezésénél - legyen az akár teljesen újonnan épülő ház, vagy egy korszerűsítésre váró régebbi ingatlan - célszerű tájékozódni és több szempontot is figyelembe venni:

Hővezető képesség (a fűtésköltség alakulását befolyásolja)
Hőfokcsillapító képesség (a nyári felmelegedést, illetve a hűtés költségét befolyásolja)
Páraáteresztő képesség (azt mutatja meg, hogy „lélegző” rendszert jelent-e az adott hőszigetelés, a komfort érzetet befolyásolja)
Környezetbarát anyag (jó lesz-e ebben az épületben élni?)
Bekerülési költség, és fenntartási, üzemeltetési költség együtt (a hosszú távú gazdaságosságot befolyásolja)

A cellulóz szigetelés már közel egy évszázados múltra tekint vissza az Egyesült Államokban, Kanadában, és nagyon elterjedt Észak-Európában, illetve Nyugat-Európában is. Hazánkban mégis érdemes a tervező mérnökök figyelmét felhívni erre a természetes ökohőszigetelésre, mert ma Magyarországon még viszonylag kevesen ismerik, bár a felhasználók száma rohamosan nő!

Tetősík szigetelése cellulózszigeteléssel

Tetősík szigetelése alatt általában a szarufák közötti tér szigetelőanyaggal való kitöltését értjük. Ennek a kitöltésnek hézag-, hőhíd-, és roskadás-mentesnek is kell lennie a hatékony szigetelőképesség érdekében. Akárcsak keskeny rések esetén is, mint a szálas szigeteléseknél a táblák találkozása, hőhidak keletkeznek, ahol a meleg „elillan”. Az összeroskadt hagyományos szigetelés pedig lecsúszik a tetősík aljába, így maga a tető szigetelés nélkül marad. Ennek sokszor az az oka, hogy pára került a szigetelésbe, kicsapódik az elemi szálakon vízcsepp formájában, megnő az anyag sűrűsége, és a saját súlyától összeesik. A cellulózszigetelő anyag páratechnikai hatékonysága kiemelkedő, amely megfelelő szerkezet esetén biztosítja az épület ideális klímáját. Akár 30 % nedvesség felvétel sem rontja hőszigetelő képességét.
A cellulózszigetelés a befújásos technológia miatt minden kis sarokba hézagmentesen kerül beépítésre, a teret teljesen kitölti, és mivel 2-3 bar nyomással kerül befújásra, összetömörödik annyira, hogy tovább már nem roskad.
A cellulóz szigetelés hézag-, hőhíd-, és roskadásmentes, így valóban a legkorszerűbb hőszigetelések közé tartozik.

Födémek szigetelése cellulózszigeteléssel

A befújható szigetelőanyag: A zárófödémre a befújható szigetelőanyag használható, amennyiben nem akarunk járható felületet kialakítani a padláson. Főként a könnyűszerkezetes födémek esetében előnyös, hogy a viszonylag kis tömegű szigetelés, amit könnyen elbír az élére állított pallóváz, az összes vezetéket és szerelvényt befedi, hőhíd-, és roskadás mentesen. Az itt ajánlható minimális vastagság: 20 cm. Ezzel a szigetelési technológiával "lélegző" rétegrendet alakítunk ki, amely komfortos klímát biztosít, megakadályozza télen a falak, és különösen a hideg sarkok penészedését, nyáron pedig a lakótér túlzott felmelegedését.

Falak szigetelése cellulózszigeteléssel

A befújható cellulóz szigetelő anyag főként könnyűszerkezetes házak falaiba építhető be. Ezen kívül gerendaházak szigetelésénél is kiválóan alkalmazható, mivel az anyagok alap összetevője a cellulóz, mind a fa, mind a szigetelő anyag esetében.
A falak rétegrendjét is úgy kell összeállítani, hogy páradiffúzióra nyitott szerkezet maradjon. A befújható cellulózszigetelő anyaggal szigetelt falak nemcsak kitűnő hőszigetelő képességgel rendelkeznek, hanem kiemelkedő a hangszigetelési képességük is, a már említett „lélegző” tulajdonságuk mellett. A cellulóz szigetelőt nem csak hőtechnikai paraméterei különböztetik meg a szálas, szintetikus szigetelőanyagtól, hanem hanggátlása is, amely már 10 cm-es vastagságban több mint 50 Db.
A cellulóz szigetelés kizárja a nyári forróságot is, mivel hőfokcsillapító képessége közel nyolcszoros a hagyományos szálas, ásványi alapú szigetelő anyagokéhoz képest.

Statikusan semleges, így bármilyen szerkezetbe beépíthető. Minden építőanyagnál számít a bekerülési és beépítési költség, valamint néhol a tartósság is. A Thermofloc beépítése során rés-és süllyedésbiztos eredményt kapunk, továbbá vágási hulladékkal sem kell számolni. Ár-érték arányát tekintve versenyképes szintetikus versenytársaival.
A falak befújása esetén is igaz, hogy ez a technológia rendkívül gyors és hulladékmentes.

A hagyományos téglafalak is szigetelhetők befújható cellulózszigetelő anyaggal. Két réteg tégla közé, vagy a téglafalra kívülről felszerelt vázba fújható be a szigetelés. A szigetelés itt is rés- és hőhíd-mentes lesz, nem roskad össze és ugyanúgy érvényesül a kitűnő hő-, és hangszigetelő képessége, mint a könnyűszerkezetes házaknál. Ebben az esetben szükség van még a külső felületképzésre, ezáltal azonban a legkorszerűbb, átszellőztetett homlokzat jön létre, a legjobb hőtechnikai tulajdonságokkal.

Hőszigetelés felújítása régi épületekben befújásos technológiával

Régi épületek felújításánál a megfelelő hőszigetelés hiánya, illetve a meglévő hőszigetelés minősége és állapota szokott nehézséget okozni. A mai követelmények sokkal szigorúbbak, mint 15-20 évvel ezelőtt voltak. A mai építőanyag piacon rendkívül sokféle anyaggal lehet találkozni, amelyek között nem is könnyű kiigazodni. Hogyan lehet egy régi épületből újat varázsolni, amelyik megfelel a mai korszerű elvárásoknak? Az egyik központi kérdés a hőszigetelés! A mai energiaárak mellett a jó minőségű hőszigetelés az egyik legjobb befektetésnek bizonyul. Ha hosszabb távon gondolkodunk, akkor nem csak a bekerülési költséget vesszük figyelembe a tervezésnél, hanem az épület fenntartási, üzemeltetési költségét is, nem beszélve a környezet védelmének a fontosságáról, a CO2 kibocsátás csökkentéséről.

A cellulózszigetelés védelmet nyújt a farontó bogarakkal és gombákkal szemben is, hiszen a hozzáadott bór sók a legősibb és leghatékonyabb favédőszerek, és távol tartják a rágcsálókat is az épülettől. Megvédi az épületeket a tűz pusztító erejével szemben is, 15 cm-es vastagságú falazat több mint egy órás védelmet nyújt az épületnek.
A befújásos szigetelés kiválóan alkalmazható régi épületek felújításánál. A befújásos technológia lehetővé teszi akár lakott, beépített tetőtérben is a szigetelés cseréjét, anélkül, hogy ki kéne költözni a tetőtérből. A befújás miatt a lehető legkisebb piszokkal jár ez a szigetelési technológia. Mivel rendkívül hatékony, ezért a munka elvégzésének az időtartama is rövid, legtöbb esetben egy-két nap alatt elkészül a szigetelés befújása az előkészített terekbe.

Tetősík szigetelése befújásos technológiával

A befújásos technológia  egyszerű, gyors és rendkívül hatékony módszer a régi épületek felújításánál is. A régi szigetelés eltávolítása viszont, a szerkezet megbontása nélkül, sokszor problémát jelent. A beépített tetőterek esetén az egyik lehetséges megoldás, a külső oldal megbontása. Így a régi szigetelést el lehet távolítani a szarufák közül, valamint a külső páraáteresztő és a belső párafékező fóliát szakszerűen be lehet szerelni. A két fólia réteg közé kerül azután  a befújható szigetelő anyag.  Ezt a befújást lehet a külső, a cserép felőli oldalról is végezni, így a lakóteret nem kell megbontani. Ennek az eljárásnak a beázás a veszélye.

A másik megoldási lehetőség, ha a beépített tetőtér felett elegendő hely van a megközelítéshez, ebből az irányból ki lehet szedni a régi szigetelést, majd utána következhet az új szigetelő anyag befújása. Azoknál a részeknél (rövidülő szarufáknál), ahol nem lehet felülről kihúzni a régi szigetelést, a belső burkolaton lehet „ablakokat” vágni, és azon keresztül kiszedni a régi szigetelést, és befújni az újat. Ez a megoldás leginkább akkor járható, ha a belső burkolat gipszkarton, mert azt tökéletesen vissza lehet javítani. A lambéria burkolatot általában cserélni kell.
Amennyiben a régi épületet olyan mértékben újítják fel, hogy a tetőszerkezetet is cserélik, akkor az új épületekre vonatkozó szempontok érvényesek.

A régi épületek felújításánál a következő előnyei vannak még a cellulózszigetelő anyag alkalmazásának:

A cellulóz rostokhoz kevert bór só (bórax, vagyis nátrium-borát) az egyik alap összetevője a favédő szereknek is, tehát a régi fa szerkezeteket konzerválja az újonnan bekerült cellulóz alapú szigetelő anyag.
A cellulóz szigetelés megvédi az épületet a tűz pusztító erejével szemben is, 15 cm vastagságú szigetelés több mint egy órás védelmet nyújt az épületnek.
A befújható cellulózszigetelő anyag kitűnően alkalmazható a régi épületek felújításánál, sok esetben a szerkezet megbontása nélkül is!
Födémek szigetelése befújásos technológiával

Régi épületek esetében is van lehetőség a födémszerkezetek utólagos hőszigetelésére.

Leggyakrabban három lehetőség közül választhatunk:

1. Amennyiben nincs szükség járható felületre a zárófödémen.
Ebben az esetben nyílt befújással lehet szigetelni a födémet minimum 15cm vastagságban.

2. Amennyiben járható felületű padlástérre van szükség.
Ilyenkor egy fogadó szerkezetet kell kialakítani a szigetelés számára, amibe a szigetelés kerül, melyet felülről lehet beborítani valamilyen járható felületű anyaggal (pl. OSB lap, deszkázat stb.).

3. A borított-gerendás födémet lehet a leghatékonyabban szigetelni utólag a cellulózszigetelő anyaggal, befújásos technológiával. Ez a födém szerkezet olyan födémgerendákból áll, amik alul-felül be vannak borítva deszkával. Alulról stukatúr nád és vakolat található, felülről pedig a deszkázaton valamilyen tapasztás (pl. agyag, salak, föld stb.). A gerenda vastagságának megfelelően pedig belül egy lyukas, üreges réteg található. A befújásos technológiával ebbe az üregbe lehet befújni a hőszigetelő anyagot, úgy, hogy a felső, tapasztott réteget sem kell leszedni, mivel a 10 cm átmérőjű lyukakon történik a befújás. Mivel az épületeken a hő veszteség kb. 60%-a a födémen keletkezik. Ha a felújítás a tetőtér beépítését is magában foglalja, akkor ez a fajta födém szigetelés jelentős hangszigetelést is jelent, mind a léghangok, mind a koppanó-test hangok ellen. A munka menete rövid időt vesz igénybe, a födémbe fúrt 10 cm átmérőjű lyukakon kívül nem kell megbontani a szerkezetet. Itt is figyelemre méltó előny, hogy a cellulózszigetelő anyagnak a bórax tartalma konzerválja a vele érintkező fa szerkezetet, megvédve azt a rovaroktól, kártevőktől és a rágcsálóktól egyaránt.

Amennyiben nem kell járható felültet képezni a padláson, a nyílt befújással, minimum 15 - 20 cm vastagságban befújt szigetelő réteg biztosítja a megfelelő hő-, és hang-szigetelést.

Falak, homlokzatok szigetelése befújásos technológiával

Régi épületek falainak szigetelésénél a szellőzés, a páraáteresztés fontos szempont. Amennyiben esetleg kő is van a falban, nemcsak tégla, akkor különösen lényeges, hogy a falakat ne zárjuk be olyan anyagokkal, amik nem eresztik át a párát, nem szellőznek. A szokásos szintetikus homlokzat szigetelő anyagok közül a legtöbb nem ereszti át a nedvességet, hanem bezárja azt a fal és a szigetelő réteg közé.
A befújható cellulózszigetelő anyag kitűnően "lélegzik"(µ1), nem zárja be a nedvességet.
A falakra egy fogadó szerkezetet kell felszerelni, ami lehet például függőleges pallóváz, vagy egyéb alkalmas szerkezet.
Erre kerül kívülre egy fólia réteg, ami mögé lehet befújni a szigetelő anyagot. A homlokzati paneleket (pl. gipszrost, OSB, stb.) egy lécváz hordozza, ami a homlokzat átszellőzését is biztosítja. A mai legkorszerűbb homlokzatok az átszellőztetett homlokzatok, ami nemcsak a fal átszellőzését biztosítja.
Ezeknek a szigetelt homlokzatoknak a külső megjelenése tetszés szerint választható, lehet festeni, színezni, vékony vakolattal borítani, faburkolattal ellátni, akár kő-, vagy tégla burkolat is szerelhető rá. A falak utólagos hőszigetelési vastagsága 10 cm-től egészen 30 cm-ig lehetséges.